Melyik programozási nyelvet válasszam?

Ha most kezdesz programozást tanulni, akkor nagy fejtörést okozhat az a kérdés, hogy melyik programozási nyelvet is válaszd a tanuláshoz. Van ugyanis sokféle: Java, C++, Python, Javascript, C#, PHP – hogy csak néhányat említsek a rendelkezésre 100-nál is több nyelvből. Ha már tanulsz valamit, akkor olyat szeretnél tanulni, ami megéri.
Előfordulhat, hogy igyekszel egy programozótól segítséget kérni, és válaszol is, legjobb tudása szerint, amiből lehet, hogy csak annyit értesz, hogy melyik nyelvet ajánlja, de azt, hogy miért, az nem biztos, hogy 100%-ig átjön.
Mondok egy analógiát, ami elég jól hasonlít ehhez a helyzethez:
Read more

/by

Meg lehet-e tanulni könyvből programozni?

A kedvenc viszontkérdésem erre az, hogy „Meg lehet-e tanulni könyvből karatézni?” vagy „Hány könyvet kell elolvasnod ahhoz, hogy fekete öves karate mester legyél?”

Hadd fejtsem ki egy kicsit jobban.

Az elméletet el lehet olvasni.
Read more

/by

Miért lehet szeretni a programozást?

A minap egyik ismerősömmel beszélgettünk, főként a vállalkozás volt a téma, és – mivel mi ezzel foglalkozunk – szóba került a programozás is. Az eszmecsere egy pontján az a megállapítás hagyta el a száját, hogy a programozás számára mindig is egy „száraz” téma volt, semmi érdekeset nem lát benne, ő biztos nem tudná jól csinálni, „hülye lenne hozzá”.

A reakcióiból ítélve valószínűleg nagyon bután nézhettem rá.

Az egyik az, hogy szerintem egy értelmes ember meg tud tanulni programozni (ezért is állítottunk össze egy olyan tesztet, amiben erről meg lehet bizonyosodni), de erről már többször írtam.

A másik pedig,
Read more

/by

Mire leszel képes a StudiCore Online Java tanfolyammal?

Többször feltették már nekem a kérdést, hogy ezzel a tanfolyammal mit lehet elérni?
Mire leszel képes?

Talán az lesz a legjobb, ha megmutatom.
Ezt a programot a StudiCore Online Java tanfolyam anyagával hozta létre Lesznyák Mátyás.
Ez azt jelenti, hogy ha velünk tartasz, és végighaladsz a tanfolyamon, te is képes leszel ilyen és ehhez hasonló programok írására.

Neked milyen ötleted lenne, amit szívesen leprogramoznál?
Nem lenne csodálatos, ha olyan programot használhatsz, amit tökéletesen a saját szád íze szerint tudnál megírni?
És ha változtatni akarsz rajta, bármikor nyugodtan megteheted?

Ha még nem hallottál róla, az előfizetéssel nem rendelkezők számára a Basic csomag ára december 1-től megemelkedik.
Ha még előtte szeretnél csatlakozni, most lehetőséged van annyi hónapnyi Basic előfizetést vásárolni, amennyit szeretnél:

Megrendelő űrlap

Mi a különség a csomagjaink között?

/by

Hogyan tanulhatsz programozást?

Akár választottál már programozási nyelvet magadnak, akár nem, biztosan felmerült a kérdés benned, hogy milyen módokon lehet a programozást megtanulni.

Összegyűjtöttem neked a lehetséges módokat. Ha analógiát szeretnék keresni rá, tegyük fel, elhatározod, hogy le akarsz fogyni és ezért sportolni kezdesz. Mindkét esetben milyen lehetőségeid vannak?
Read more

/by

Milyen nyelvet válasszak?

Ha még nem értesz a programozáshoz, felmerülhet benned a kérdés, hogy ahhoz, hogy valamit tudj programozni, melyik nyelvet tanuld meg.

Összeállítottam egy grafikont, ami megmutatja, hogy az egyes lehetőségekhez melyek azok a népszerű* nyelvek, amelyeket azon a területen ajánlott tanulni. (* – TIOBE Index 2017. október első 7 nyelv, kivéve az iOS, mert ott egyik nyelv sincs a TIOBE TOP 7-ben)

Melyik programozási nyelv (Java, C++, Javascript, Python, PHP, C#, C) mire való - ábra

Továbbra is hangsúlyozom, nem ajánlom, hogy párhuzamosan kezdj el több nyelvet is. Válassz egyet, ismerkedj meg vele, ásd bele magad egy kicsit jobban. Utána még mindig válthatsz és/vagy tanulhatsz újat. Könnyű beleesni abba a hibába, hogy már 10-féle nyelven tudod kiszámítani a 2+2-t, de igazán egyik nyelvvel sem tudsz még semmi említésre méltót leprogramozni, viszont már egy éve foglalkozol a programozással. Ahhoz, hogy megismerd egy nyelv erősségeit, gyengeségeit, sajátosságait.

Gondolj úgy a nyelvválasztási kérdésre, mint egy párkapcsolatra.
Read more

/by

Milyen a programozók világa?

Ha kívülállóként közelítünk a programozás világához, akkor felmerülhet bennünk a kérdés: „Végülis mit csinál egy programozó egész nap? Szeretném-e én ezt csinálni?”

A kérdés tök jogos, főleg, hogy az IT szakemberek között százával terjednek az ehhez hasonló összeállítások:

Ezek persze a humor kategóriájába tartoznak, de azt jól jelzik, hogy megérteni kívülállóként, hogy mit csinál egy programozó, nem könnyű.
Read more

/by

Trendek az informatikában

Az előző blogbejegyzésemben az informatika világát egy folyóhoz hasonlítottam, mely részben gyorsan, részben viszont állati lassan változik.

Adódhat a kérdés, hogy mégis hogyan viszonyuljunk ehhez az egész informatikához, ami – ahogy a csapból is folyik – „rohamtempóban változik”.

Ahogy az előző írásomban is említettem, a rohamtempó olyan rohamos, hogy 40 éve találták ki azt az elvet, amit ma a programozásban használunk, és a mai számítógépek elveit 70 éve írták le.

Változások az ember élete alatt

Read more

/by

Mit tanuljak akkor?

„Végülis milyen programozási környezetet tanuljak, ha biztosra akarok menni?”

Az informatika világát egy folyónak tudnám leírni: vannak olyan ismeretek benne, amik nagyon gyorsan változnak (a víz felszíne, ahogy hullámzik), azaz pl. a Windows 8.1 és 10 között is számos beállítás másképp néz ki, pedig csak néhány év telt el a kettő között. Aztán ahogy haladunk egyre mélyebbre és mélyebbre, egyre stabilabb, állandóbb dolgokhoz jutunk: Bár a Windows 10 és 8.1 között számos beállítás máshova került, de mondjuk ugyanúgy monitoron nézzük a képet és billentyűzeten és egérrel visszük be, amit akarunk.

A programozásnak is megvannak a maga állandóságai:

  • A ma széles körben használt programozási módszertan, az objektumorientált programozás a ’70-es évekből származik, azaz közel 40 éves!
  • A számítógépnek, amit ma használunk, a működési elvét még Neumann János dolgozta ki, 1945-ben, azaz több, mint 70 évvel ezelőtt!

Mi az, ami nélkül nehezen lehet boldogulni ma a szoftverfejlesztés világában?

Read more

/by

Programozási környezetek a tanárok analógiájával

Felmerülhet a kérdés, hogy mi az a rengeteg betűszó az álláshirdetésekben, és mit kell tudni, és mit nem ahhoz, hogy el tudj helyezkedni?

Vegyünk egy analógiát, egy iskolát, és a benne dolgozó tanárokat. Aligha akad olyan, aki nem látott még iskolát, úgyhogy remélem ülni fog az analógia.

Read more

/by