Sztereotípia 4.
A programozók ápolatlan külsejű, zseniális, fiatal férfiak.
Kezdjük visszafelé: nem, nem csak fiatal férfiak – ha beírod a google-be hogy ‘computer programmers’ elég sok hölgy képe fog megjelenni, pl. Ada Lovelace, Grace Hopper, Jean Bartik, Betty Holberton, stb.
Ha nem is zsenialitás, de gondolkodás kell hozzá. Az alapvető logikai készségek sokkal több emberben ott vannak, mint gondolnánk. Érdemes kipróbálni!
Az ápolatlan viszont csak annyira törvényszerű, mint például a közgazdászoknál, azaz egyáltalán nem.
Sara Haider, a Google-nél dolgozott sokáig, részt vett a Vine app fejlesztésében, ma a Twitternél dolgozik.
Sara Haider, a Google-nél dolgozott sokáig, részt vett a Vine app fejlesztésében, ma a Twitternél dolgozik.

További példák:
http://clickmesoft.blogspot.hu/2015/02/10-most-good-looking-and-famous.html
http://techywaky.blogspot.com/2014/02/the-top-5-sexiest-female-programmers-in.html
http://www.businessinsider.com/top-15-sexiest-programmers-2012-2012-5?op=1/#w-check-out-last-years-sexpots-16

Sztereotípia 5.

Csak akkor kell programozni tudni, ha programozó akarsz lenni.
A 21. században alapvető készséggé vált a számítógép-használat, a gyerekek már digitális bennszülöttek, akik tablettel a kezükben nőnek fel. Ömlik az információ és a digitális tartalom, ami mögé – természetes kíváncsiságtól vezérelve – egyre többen szeretnének belesni. A programozás a konkrét használhatóságán túl egy olyan gondolkodásmódot ad, ami segít navigálni a világban. Svédország, Nagy-Britannia, Finnország már általános iskolában oktat programozást, nem véletlenül.
(A programozás számos olyan agyi területet is fejleszt és aktívan tart, ami akár az Alzheimer vagy a demencia megelőzésében is segíthet.)

Kicsit konkrétabban nézve a dolgokat, nagyon nagy szükség van olyan emberekre, akik például az ügyfelekkel tartják a kapcsolatot és tolmácsolják azt a fejlesztők felé, vagy épp fordítva. Egy ilyen egyeztetés borzalmasan nyakatekert tud lenni, ha az, aki az ügyféllel tárgyal nem ért a programozáshoz, és olyan dolgokat vállal el, amit (adott keretek között) nem lehet kivitelezni. Ez olyan, mintha a felszolgáló nem tudná, hogy mi van étlapon és osztriga rendelést adna a konyhára egy magyaros étteremben…

Digitális bevándorlókról bővebben: https://www.marcprensky.com/writing/Prensky%20-%20Digital%20Natives,%20Digital%20Immigrants%20-%20Part1.pdf

Gyerekek és a programozás, bővebben:
https://www.ted.com/talks/thomas_suarez_a_12_year_old_app_developer
https://www.ted.com/talks/mitch_resnick_let_s_teach_kids_to_code
https://www.ted.com/talks/linda_liukas_a_delightful_way_to_teach_kids_about_computers
https://www.youtube.com/watch?v=FpMNs7H24X0

Sztereotípia 6.
Nagyon sok matek kell.
A programozás nem matematika. Az tény, hogy itt is számok vannak, (meg betűk is – mégsem irodalom) és, hogy szükséges a logikus gondolkodás ahhoz, hogy valaki jó programozó lehessen, de nem magas szintű matematikáról beszélünk, inkább csak alapokról, mint pl. a számrendszerek vagy egyszerű algebra.
A már korábban is említett kutatás alapján a programnyelvek ismerete sokkal inkább hasonlít arra, mint amikor egy idegen nyelvet beszél az ember. Ugyanolyan mesterséges nyelv, mint az eszperantó, csak épp gépekkel lehet vele kommunikálni.

Ha még nem töltötted ki az Alkalmas vagy-e programozónak? tesztünket, tedd meg most!