Ha még nem értesz a programozáshoz, felmerülhet benned a kérdés, hogy ahhoz, hogy valamit tudj programozni, melyik nyelvet tanuld meg.

Összeállítottam egy grafikont, ami megmutatja, hogy az egyes lehetőségekhez melyek azok a népszerű* nyelvek, amelyeket azon a területen ajánlott tanulni. (* – TIOBE Index 2017. október első 7 nyelv, kivéve az iOS, mert ott egyik nyelv sincs a TIOBE TOP 7-ben)

Melyik programozási nyelv (Java, C++, Javascript, Python, PHP, C#, C) mire való - ábra

Továbbra is hangsúlyozom, nem ajánlom, hogy párhuzamosan kezdj el több nyelvet is. Válassz egyet, ismerkedj meg vele, ásd bele magad egy kicsit jobban. Utána még mindig válthatsz és/vagy tanulhatsz újat. Könnyű beleesni abba a hibába, hogy már 10-féle nyelven tudod kiszámítani a 2+2-t, de igazán egyik nyelvvel sem tudsz még semmi említésre méltót leprogramozni, viszont már egy éve foglalkozol a programozással. Ahhoz, hogy megismerd egy nyelv erősségeit, gyengeségeit, sajátosságait.

Gondolj úgy a nyelvválasztási kérdésre, mint egy párkapcsolatra.
Tovább

Ha kívülállóként közelítünk a programozás világához, akkor felmerülhet bennünk a kérdés: “Végülis mit csinál egy programozó egész nap? Szeretném-e én ezt csinálni?”

A kérdés tök jogos, főleg, hogy az IT szakemberek között százával terjednek az ehhez hasonló összeállítások:

Ezek persze a humor kategóriájába tartoznak, de azt jól jelzik, hogy megérteni kívülállóként, hogy mit csinál egy programozó, nem könnyű.
Tovább

Az előző blogbejegyzésemben az informatika világát egy folyóhoz hasonlítottam, mely részben gyorsan, részben viszont állati lassan változik.

Adódhat a kérdés, hogy mégis hogyan viszonyuljunk ehhez az egész informatikához, ami – ahogy a csapból is folyik – “rohamtempóban változik”.

Ahogy az előző írásomban is említettem, a rohamtempó olyan rohamos, hogy 40 éve találták ki azt az elvet, amit ma a programozásban használunk, és a mai számítógépek elveit 70 éve írták le.

Változások az ember élete alatt

Tovább

“Végülis milyen programozási környezetet tanuljak, ha biztosra akarok menni?”

Az informatika világát egy folyónak tudnám leírni: vannak olyan ismeretek benne, amik nagyon gyorsan változnak (a víz felszíne, ahogy hullámzik), azaz pl. a Windows 8.1 és 10 között is számos beállítás másképp néz ki, pedig csak néhány év telt el a kettő között. Aztán ahogy haladunk egyre mélyebbre és mélyebbre, egyre stabilabb, állandóbb dolgokhoz jutunk: Bár a Windows 10 és 8.1 között számos beállítás máshova került, de mondjuk ugyanúgy monitoron nézzük a képet és billentyűzeten és egérrel visszük be, amit akarunk.

A programozásnak is megvannak a maga állandóságai:

  • A ma széles körben használt programozási módszertan, az objektumorientált programozás a ’70-es évekből származik, azaz közel 40 éves!
  • A számítógépnek, amit ma használunk, a működési elvét még Neumann János dolgozta ki, 1945-ben, azaz több, mint 70 évvel ezelőtt!

Mi az, ami nélkül nehezen lehet boldogulni ma a szoftverfejlesztés világában?

Tovább

Felmerülhet a kérdés, hogy mi az a rengeteg betűszó az álláshirdetésekben, és mit kell tudni, és mit nem ahhoz, hogy el tudj helyezkedni?

Vegyünk egy analógiát, egy iskolát, és a benne dolgozó tanárokat. Aligha akad olyan, aki nem látott még iskolát, úgyhogy remélem ülni fog az analógia.

Tovább

Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi kell a programozóként való elhelyezkedéshez.

Kell-e diploma?

A leghatározottabban állíthatom, hogy nem, legalábbis a programozókat felvevő cégek 95%-ánál.
Persze örülnének neki, ha találnának olyan embert, akinek van, mert az azt jelenti – ha mást nem is -, hogy valahogy végigvergődött egy 3 vagy 5 éves képzésen. Ha oda is tette magát, és nem csak puskázott vagy végig szerencséje volt, azt jelenti, hogy számtalan követelménynek meg tudott felelni, néha képes volt éjt nappallá téve egy bizonyos dologra koncentrálni, azt végigcsinálni, van elég tanulási kapacitása arra, hogy bizonyos témaköröket elsajátítson.
Így tizenegynéhány év távlatából az egyetemről azt gondolom, hogy valójában egymással többé-kevésbé összefüggő tudományterületeket és szakmákat oktat, de a graduális képzés egyikbe sem megy bele olyan szinten, hogy azonnal használható tudással rendelkezzen a tanuló. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, saját kezébe kell vennie a karrierjének az alakítását, és már egyetem közben szimpatikus területen munkát kell vállalnia, akár gyakornokként.

Tovább

Az elmúlt hetekben belecsöppentem egy programozáshoz köthető Facebook-csoport életébe. Sajnos azt tapasztaltam, hogy az új tagok először írnak, utána olvasnak: felteszik a kérdéseiket, és nem olvasnak vissza még egy napot sem a csoport történelmében, hogy megtalálják a választ. Így gyakorlatilag naponta jelentek meg ugyanazok a kérdések. Összegyűjtöttem a válaszaimat a rendszeresen felmerült kérdésekre, azaz készítettem egy GYIK-ot, ennek rövidített, magyar változatát olvashatjátok most.

0. Miért is GYIK?
A GYIK a GYakran Ismételt Kérdések rövidítése, angolul FAQ, azaz Frequently Asked Questions (ha meg kiejted az angol rövidítést, akkor rájöhetsz, hogy az IT szakemberek mennyire szeretnek egyesével válaszolni az ismétlődő kérdésekre. :-))

1. Mi a programozás?
Kevésszer találkoztam életemben olyannal, hogy valaki ne tudta volna, mi az a programozás, és mit oktat a programozásoktató, de előfordult. Szóval a programozás a programok készítését és nem a használatát jelenti.

2. Melyik a legjobb programozási nyelv? Melyik a jobb, x vagy y?

Tovább

Sztereotípia 4.
A programozók ápolatlan külsejű, zseniális, fiatal férfiak.
Kezdjük visszafelé: nem, nem csak fiatal férfiak – ha beírod a google-be hogy ‘computer programmers’ elég sok hölgy képe fog megjelenni, pl. Ada Lovelace, Grace Hopper, Jean Bartik, Betty Holberton, stb.
Ha nem is zsenialitás, de gondolkodás kell hozzá. Az alapvető logikai készségek sokkal több emberben ott vannak, mint gondolnánk. Érdemes kipróbálni!
Az ápolatlan viszont csak annyira törvényszerű, mint például a közgazdászoknál, azaz egyáltalán nem.
Sara Haider, a Google-nél dolgozott sokáig, részt vett a Vine app fejlesztésében, ma a Twitternél dolgozik.
Sara Haider, a Google-nél dolgozott sokáig, részt vett a Vine app fejlesztésében, ma a Twitternél dolgozik.

További példák:
//clickmesoft.blogspot.hu/2015/02/10-most-good-looking-and-famous.html
//techywaky.blogspot.com/2014/02/the-top-5-sexiest-female-programmers-in.html
//www.businessinsider.com/top-15-sexiest-programmers-2012-2012-5?op=1/#w-check-out-last-years-sexpots-16

Sztereotípia 5.
Tovább

Programozók. A szó hallatán a legtöbben egy szemüveges, szakállas pasira gondolnak, aki kockás ingben ül a gép előtt egész nap és éjjel, és kávét vedel. Nem lenne igazságos azt mondani, hogy nincs ennek némi alapja, de ettől azért jóval árnyaltabb a kép.
A sztereotípiák nagyon be tudják szűkíteni az ember látásmódját, így jobb egy kicsit mögéjük nézni, ítélkezés nélkül.
(Szendrei Veronika és Pasztuhov Dániel, a StudiCore Kft. tulajdonosainak tollából).

Sztereotípia 1.
A programozók egész nap a gép előtt ülnek.
Nos ezt nem tagadjuk. Mivel a munkavégzés alapvető eszköze a számítógép, így nagyrészt a gép előtt ülve telik az idő. De gondoljunk csak bele, hogy például egy újságíró, építész vagy pénzügyi szakember mit is csinál. A gép előtt ül. Vagy meetingen ül. Ez nincs másképp a programozóknál sem, szóval a fenti állítás a 21. század nagyon sok szakmájára igaz lehet. (SzV)

Sztereotípia 2.
Tovább

Manapság a csapból is az folyik, hogy kevés a programozó, hogy a programozók rengeteget keresnek, mégis alig találni embert. Valószínűleg a te fejedben is megfordult már, hogy programozást kéne tanulnod. Vagy azért, mert kecsegtető mindez, vagy mert unod a munkádat, keveset keresel, vagy éppen a kollégáidtól van tele a hócipőd.

A terület, amelyre be kívánsz lépni egy teljesen új világ, és mint ilyen, megvannak a maga játékszabályai. Tizenévnyi programozásoktatási tapasztalatomból álljon itt egy csokorra való azokból a leggyakrabban elkövetett baklövésekből, amelyek jobb esetben idő- és pénzveszteséggel, rosszabb esetben a programozástanulási vállalkozás kudarcával járnak.

Tovább